expert consulting
Cégérték
Értékképzési technikák:
A Diszkontált cash-flow számítás megmutatja a befektés várható megtérülését és azt, hogy a következő években a tulajdonos milyen osztalékra számíthat. A DCF módszernél az előre jelzett jövőbeni pénzáramlás eredményét diszkontáljuk jelen időpontra, így a vállalat pénzáramlásának a nettó jelenértékét határozzuk meg - a jelzett időintervallum végén maradványértéket is képzünk, amely értéket szintén diszkontálunk az értékelés időpontjára, és ezek összegeként kapjuk meg a vállalat értékét.
Vagyon, tehát Eszközérték alapú számítás megmutatja, mennyit érnek egyenként a társaság materiális és immateriális eszközei. A vagyonérték-eljárások legnagyobb előnye, hogy a jelenben meglevő és biztosan elérhető értékre koncentrálnak, hiszen a vállalat vagyontárgyainak eladásából származó pénzösszeget próbálják megragadni.
Összehasonlító elemzés (CoCo/Co Trans) típusú számítás megmutatja, hogy az adott piacon mennyiért adnak-vesznek hasonló cégeket. Az összehasonlító elemzés egy fenntartható szinten megbecsüli a jövőbeni nyereséget és ehhez a nyereségszinthez számol mutatókat. A leggyakrabban használt szorzók: Bevétel, EBITDA, EBIT, P/E. Ez a fajta értékképzés a KKV szektornál nem releváns, mivel hazánk piaca kicsi és a hiányzó statisztikák miatt az eladott cégek valós adataihoz nehéz a hozzáférés, ráadásul az iparágak szorzóit leginkább multinacionális cégek adataiból képzik.
Újra beszerzési érték megmutatja, hogy mennyibe kerülne a cég, ha most kellene felépíteni. Az újra beszerzési költség, a vállalatban használt eszközökhöz hasonló eszközök beszerzési költségét és ugyanannak a fejlettségi szint eléréséhez szükséges egyéb költségeket tartalmazza. Az újra beszerzési költség módszer leginkább felvásárlás esetén használandó, mivel számszerűsíti a költségeket és feltárja az ár/érték kockázatokat.
Használt módszerek
A vállalat értéke több dimenzióban is értelmezhető, még akkor is, ha ugyanannak az érintettnek szempontjából vizsgálódunk, mivel a különböző értékelési technikák más és más területre fektetik a hangsúlyt.
A számításnak figyelembe kell vennie a cég jövedelemtermelő képességét, a cégfejlődést, a vagyontárgyakat és a vagyonelemeket, továbbá a külső hatások eredményeként bekövetkező értékváltozásokat.
Szakmai szemszögből fontos a mátrix alapú értékképzés, mivel a számításnak az összes dimenziót figyelembe kell vennie: cash-flowt, pénzügyi történetet, eszközértéket, tárgyi eszközök állapotát, versenyképes piaci jelenlétet és a vizsgált társaság ipari-gazdasági pozícióját.
Eszköz alapú cégértékelés módszerénél a vállalat értéke egy bizonyos időpontban meglévő vagyon (eszközök, illetve források) alapján kerül meghatározásra. A diszkontált cash-flow (DCF) módszer, a vállalatérték becslésekor a tőkebefektetők által elvárt megtérülés mértékét, a jövőben termelődő szabadon felhasználható pénzvagyon tükrében vizsgálja.
Az értékelésünk hozam (eredmény) és eszköz (vagyon) alapú számításokat tartalmaz, melyek meglehetős biztonsággal tudják megállapítani a cég, vagy tulajdonrész valós értékét. A hazai KKV-kra nem releváns, nem illeszthető értékképzéseket elhagyjuk, mivel használatuk torzítja a valós értéket.
Üzletrész értékszámítás
Ha részvénytranzakcióval, vagy tulajdonrész elszámolással kapcsolatban nehézsége adódik, akkor nemzetközi sztenderdek alapján segítünk eligazodni. A tulajdonrész értékének megállapítása alapvetően a cég értékéből indul ki és végső értéke annak diszkontálásával képezhető. A tulajdonrész értékének végeredményét sok tényező befolyásolhatja és annak eredménye nem feltétlenül aránylik a cég jenértékéhez.
A tulajdonrész értékét jelentősen befolyásolhatja, hogy a magánvállalaton belül a résztulajdonosnak milyen szintű érdekeltsége van. Fontos, hogy mekkora tulajdonrészt birtokol és milyen befolyással bír pénzügyi és személyi döntésekre. Az is fontos tényező, hogy milyen szintű döntéssel rendelkezik az alapító okirat, vagy egyéb belső szabályzatok szerint. A végső értéket az is befolyásolhatja, ha a tulajdonrész értékesítője a cég irányításában és menedzsmentjében részt vett, továbbá kapcsolati rendszere piacmeghatározó befolyással bír. Ezen kívül rengeteg egyéb körülmény is alakíthatja a tulajdonrész értékét.
A tulajdonrész értékképzésére nincsenek lefektetve egzakt szabályok, bizonyos helyzetekben akár a kisebbségi érdekeltségnek is lehet jelentős stratégiai értéke, ebben az esetben a kisebbségi érdekeltség lényegesen nagyobb értékkel bírhat az arányosított cégértékhez képest. Azt le kell szögezni, ha egy kisebbségi tulajdonrész nem rendelkezik extra értékbefolyásoló körülménnyel és minimális a piaci kereslete, akkor az jelentősen aláértékelődhet a cégérték arányosításához képest.
A részvények értékének három fő értékelési technikája van, melyek tükrözhetik a magáncégek részvényértékét, ez az osztalékalap, a keresletalap és az eszközalap számítás. Az értékbefolyás mértéke számos jogi és gazdasági tényezőtől függ, ez társaságokként jelentősen eltérhet. A részvények piacképessége is fontos szerepet játszik az értékelésben. A részvényekhez akár kapcsolódhatnak osztalékjogok, vagy tőkejogok, továbbá az is fontos értékvezérlő, ha a vállalat dokumentációkban a részvények értékesítésére korlátozási szabályok lettek kialakítva.