private consulting
Apport kategóriák
Apport fogalma
› A cégjogi szabályozásban az apport kifejezés értékátvitelt, vagy vagyonátadást jelent. Cégalapítás (vagy tőkeemelés) során a tagok, a vállalkozás számára vagyonátvitelt hajtanak végre. Amely lehet ingatlan, gépjármű, vagy más vagyontárgy, például üzletrész, szellemi termék és szabadalom.
› Az apporteszköz bevonásával a Társaság alaptőkéje növekedhet anélkül, hogy a tulajdonosai számára az pénzügyi kiadással járna. Tehát a cég saját tőkéje úgy erősödik, hogy a cég üzletágának fejlődését és versenyképességét is elősegítheti az apportált eszköz.
› A cégjogi szabályzás megköveteli, hogy az apport értékét meghatározzák, így a cégnek megfelelő szakértői véleménnyel kell ezt igazolni. Az apport értékét az adóhatóság adózási kérdésekben is figyelembe veszi.
› Fontos megemlíteni, hogy az apporteszközök osztályozása a nemzetközi számviteli szabályoknak és a vállalatokra vonatkozó hazai számviteli elveknek meg kell felelnie. A vállalatoknak kötelességük meghatározni és nyilvántartani az apporteszközeit, továbbá a cég teljesítményének és pénzügyi helyzetének monitorozása érdekében rendszeresen újraértékelni azokat.
› Üzletrész apportálásánál a tag törzsbetétjét, teljes mértékben az új Társaság rendelkezésére bocsátja. Amennyiben az üzletrészt birtokló cég társasági szerződése előírja, úgy az átruházásoshoz a tagság belelegyezése is szükséges.
Apport értékelése
👉 Alapvető feltétel, hogy az apportálandó eszköz forgalomképes és jogilag szabadon átruházható legyen.
👉 Az apportnak valós forgalmi értéket kell mutatnia, ez biztosítja a tagok és a hitelezők érdekeink védelmét.
👉 Holding struktúránál (és az üzletrész értékelésnél) az apportálandó cég értékét kell meghatározni.
👉 Az apport értékelése fontos szerepet játszik abban is, hogy az apporteszközt a befogadó cég milyen módon tudja azt hasznosítani és felhasználni.
Üzletág értékszámítás általánosságban
› Az üzletági tranzakció kizárólag a birtokló társaság egyik meghatározott részét, önállóan működő gazdasági egységét érinti, amely magában foglalja az adott egységhez tartozó tárgyi eszközöket, ingatlanokat, immateriális javakat (például szellemi tulajdonjogot), valamint üzleti titkot vagy know-how-t. Emellett a tranzakció érintheti a meglévő engedélyeket, valamint üzletág szerinti tevékenységet végző munkavállalókat is.
› A 2000. évi C. törvény (számviteli törvény) 3. § (5) bekezdés 2a. pontja szerint üzletág olyan, szervezetileg elkülönült, önállóan működőképes egység – például telephely vagy üzlethálózat –, amely a hozzá tartozó eszközökkel, kötelezettségekkel, céltartalékokkal és időbeli elhatárolásokkal együtt alkalmas tartós gazdasági tevékenység folytatására.
› Az üzletág tranzakciónál a céltársaság nem csak az üzletág részesedését, hanem annak egyes vagyonelemeit is megszerzi, a tranzakció nem eredményez társasági jogi értelemben vett változást. Ilyen esetekben az adásvétel tárgyai az értékesítő vállalkozás meghatározott eszközei, vagy ezek egy részletei kerülnek a céltársasághoz, míg a múltbeli működésből eredő kockázatok nem képezik a tranzakció részét.
› Az üzletág értékmegállapításának folyamata komplex és több lépésből álló tevékenység, ez a folyamat alapvetően a vállalat stratégiai döntéseinek támogatására, például értékesítés, felvásárlás, vagy belső értékelés céljából történik. Az értékmegállapítás során több módszert is alkalmazhatunk, de mindegyiknek közös célja, hogy pontos képet adjon az adott üzletág reális pénzügyi és stratégiai értékéről.
› Az üzletág működésénél alapvető fontosságúak a befektetett eszközök - gépek, berendezések, ingatlanok és az immateriális eszközök. A hatékonyan működő eszközök biztosítják a gyártás vagy szolgáltatás folyamatát, ami elengedhetetlen a vállalat versenyképessége szempontjából, így az eszközök belső működési értékkel is rendelkeznek.